Illatprofil: Ámbrás / gyantás, fás és aromás karakter, finom bőrös / füstös árnyalattal. A tömjén, a menta, a fenyő és a virginiai cédrus hűvös, erdei nyitást ad, amit damaszkuszi rózsa és guajakfa puhít, majd a vanília, a benzoin, az ambrette, az ámbra és a vetiver sima, balzsamos mélységbe visz.

Illatpiramis
Fejjegyek: tömjén, menta, fenyő, virginiai cédrus
Szívjegyek: damaszkuszi rózsa, guajakfa
Alapjegyek: vanília, vetiver, benzoin, ambrette, ámbra.

Hogyan viselkedik a bőrön?
Nyitáskor hűvös, gyantás és zölden füstös: a tömjén, a menta, a fenyő és a cédrus egyszerre idéznek erdei levegőt és csendes, fás belső teret. A szívben a damaszkuszi rózsa és a guajakfa kisimítja a szerkezetet, ezért az illat nem marad szikár, inkább mélyen texturált lesz. A lecsengésben a vanília, a benzoin, az ambrette, az ámbra és a vetiver puhább, balzsamosabb felületet ad, így a vége tartós, közepes-erős jelenlétű és a bőrön egyre intimebbé válik.

Történet és háttér
A Sacristie des Arbres 2024-es megjelenésű Extrait de Parfum, és több egymást erősítő forrás Filippo Sorcinellit jelöli meg alkotóként. A hivatalos leírás szerint egy évszázados erdő érzéki, szemlélődő világát idézi meg: azt a helyet, ahol a természet nyugalma és szépsége arra késztet, hogy figyelj befelé, és meghalld a fák „csendes tanítását”.

Az illat a MEMENTO kollekció része. Ennek a sorozatnak a központi gondolata a sacristia, vagyis a sekrestye mint emlékezetet, hitet, tárgyakat és történeteket őrző tér; a márka ezt nyolc illatban bontja ki, amelyek egyszerre idéznek fel helyeket, belső utakat és meditatív állapotokat. A Sacristie des Arbres ebben a kontextusban különösen érdekes, mert a szakrális teret most nem kővel és arannyal, hanem egy erdő csendjével kapcsolja össze.

Különlegessége, hogy a füstös-tömjénes gerincet nem nehéz templomi sötétséggel, hanem mentás, fenyős, cédrusos hűvösséggel ellenpontozza. Ettől a kompozíció egyszerre tud spirituális és természetközeli maradni: van benne gyanta, fa, csend és puha melegség, de nincs benne merevség.

A Filippo Sorcinelli márkáról
A Filippo Sorcinelli márka nem egyszerűen parfümház, hanem egy több művészeti ágat összekötő alkotói világ. Az illatok mellett jelen van benne a zene, a fotográfia, a képzőművészet, a divat és a design is, ezért a kompozíciók mögött rendszerint nem pusztán esztétikai ötlet, hanem teljes vizuális és kulturális gondolat áll. A márka szemlélete szerint az illat önálló művészeti forma, amely képes ugyanúgy közvetíteni spiritualitást, feszültséget vagy szépséget, mint egy zenei mű vagy egy tér.

Ennek a világnak az alapja a LAVS atelier, amelyet Filippo Sorcinelli 2001-ben hozott létre szakrális ruhák, textilek és liturgikus kiegészítők tervezésére. A műhely rövid idő alatt nemzetközileg is ismertté vált, és a Vatikánhoz kapcsolódó munkák révén a márka identitásába eleve beépült a szertartás, az anyagszerűség, a textúra és a szimbolikus gondolkodás. Ez a háttér a parfümökben is jól érezhető: sok illat nem dekoratív értelemben szép, hanem térélményt, rítust vagy emlékezeti réteget idéz meg.

Filippo Sorcinelli saját megfogalmazása szerint a zene volt az első inspirációja, különösen az orgona hangja, amely nála nemcsak hangszer, hanem érzelmi és szellemi tájékozódási pont. Emiatt a márka parfümjei gyakran rétegzettek, drámaiak, és sokszor úgy épülnek fel, mint egy kompozíció tételei: van nyitányuk, belső feszültségük, csendjük és feloldásuk. A Filippo Sorcinelli név ezért a niche parfümvilágban ma inkább egy erős szerzői látásmódot jelent, mintsem pusztán egy stílust.

A márka első illata 2014-ben, a LAVS atelier előtti tisztelgésként született meg az UNUM kollekcióban, és ezt később több, eltérő hangulatú sorozat követte. Közös bennük az úgynevezett „olfactory tailoring” gondolata: az illat nem háttérelem, hanem gondosan szabott, egyedi alkotás, amely textúrával, fénnyel, anyaggal és jelentéssel dolgozik. Ezért a Filippo Sorcinelli-parfümök között sok olyan darab van, amely elsőre szokatlannak hat, de erős vizuális és érzelmi jelenlétet hagy maga után.